Vízinövények

A talajba nem legyökeredző, hanem a víz felszínén úszó levelű, évelő hínárnövény. Mely növény egyedei indákkal kapcsolódnak egymáshoz. Víz alatti levelek nem fejlődnek ki, csupán csak a gyökérzete amely a vízben lebeg. A 3-7 cm kerekded levelek a víz felszínén úsznak, a kis 2cm nagyságú virágok pedig úgy 7-8 cm re a víz felszíne fölé emelkednek ki. A virág sárga porzóval és 3 darab fehér sziromból áll.
Hazánkban és egész Európában holtágak, mocsarak, csatornák vizében tömegesen megtalálható. Telepeinek helyét csak a víz mozgása változtatja meg.

Ez a rendkívül elterjedt faj, a 3 m-nél nem mélyebb állóvizek növénye. A víz alá merülve az aljzatban gyökeredzik. Elágazó szára 40-45cm-es, melyen egyenletesen elosztott átellenes állású levelei 4cm hosszúak és keskenyek, fogazott szélűek, enyhén szúrósak. Találkozhatunk vele sokféle vizekben, édes és sósban egyaránt, gyakori növény a tengerek parti részében is.

A hídőrfélék a legősibb, ma élő egyszikű növények. Vízből kiálló levelei fölé emelkedő egyenes száron hordja a terebélyes, örvös bugavirágzatot, amely lilás fehér vagy halvány rózsaszínes, kis háromtagú virágokból áll. Az egész nyáron át virágzó növénnyel gyakran találkozhatunk mocsarakban, árkokban, iszapos helyeken. A szintén gyakori lándzsás hídőr (Alisma lanceolatum) levelei lándzsásak. Gyöktörzsét némely vidéken fogyasztották.

Kúszó gyökértörzsű növény, szára mély vízben akár egy méternél is hosszabbra nőhet. Keskeny, örvös állású leveleivel mintha a fenyőre emlékeztetne melyek a vízfelszín felett 15-20 cm magasan állnak ki. Szél megporzású virágai a levélhónaljban fejlődnek. Szirmai hiányoznak. A sarkvidéken is megél és jégbe fagyva is zöldell. Az eszkimók friss hajtásait főzelékként fogyasztják.